Gázkészülék segédlet

Ijesztően sok készülék létezhet az EN 1749 szerint. Szerencsére nem ennyire veszélyes a helyzet.


Mik a gyakori típusok?

A.1

Nyílt égésterű készülék aminek nincs égéstermék elvezetése, és ventillátora, például kis átfolyós vízmelegítő, sőt tűztere sem, pl. gáztűzhely, gázzsámoly stb.

Ennél a típusnál nyilvánvalóan nem releváns ez égéstermék elvezetés kialakítása és vizsgálata. A fontos dolog az égési levegő biztosítása, és a levegő csere a helyiségben. HOGYAN?


B11

Ez a sima kéményes készülék, deflektora van, nincs benne ventillátor, és az égéslevegőt a helyiségből veszi, pl. FÉG C21, V4. Nyilván a padlónálló kéményes készülékek is ide tartoznak, pl. ÉTi, Termotéka, Termomax stb.

A kémény szigorúan kéményseprő hatáskör. Az égési levegő ellátást a létesítés kori szabályok szerint kell vizsgálni, utólagos nyílászáró csere, vagy más körülmény változása esetén a légellátást újra kell tervezni! HOGYAN?


C11

C11 oldalfali kivezetés
Zárt égésterű, de nincs benne ventillátor. Pl. régi parapettes konvektorok, ZC 18, kazánok, ZV4 vízmelegítők

Ezek a készülékek évtizedek óta működnek, fel sem merült senkiben, hogy ez a kivezető nem szerves része a készüléknek. Pedig semmiféle irányelv, GAD és hasonló nem létezett. A gyakorlat hozta létre a használható szabályt, ami úgy tűnik mindig sikerrre vezet.


C12-13

C12-C13
oldalfali kivezetés
zárt égésterú, van benne ventillátor. C12 ha a ventillátor az égéstér után van (jellemzően a nem kondenzációs “turbó” kazánok), és C13 ha a ventillátor az égéstér előtt van, (jellemzően a kondenzációs kazánok.)
A C13 ma a leggyakoribb oldalfali kialakítás, cső a csőben megoldással.

Ennél a kivezetésnél az OTEK a fő korlátozó tényező. A kéményseprők nem szeretik, és nem is vizsgálják, mert szerintük az égésterméket függőlegesen a tető fölé kell vezetni. (Nyilván ez szakmai szempontból elfogadható és követendő, ha van rá műszaki lehetőség). Gyakorlatilag minden ilyen kivezető a készülék része azzal azonos gyártójú, bár barkácsolás itt is előfordul.
A szabályok rugalmas módósítása megoldást jelenthetne pl. a gyüjtőkémény problémákra.


C32-33

C32-C33 függőleges kivezetés
Zárt égésterú, van benne ventillátor. C32 ha a ventillátor az égéstér után van (jellemzően a nem kondenzációs “turbó” kazánok), és C33 ha a ventillátor az égéstér előtt van, (jellemzően a kondenzációs) kazánok.
A C33 ma a leggyakoribb függőleges kialakítás, cső a csőben megoldással.

Ez a megoldás az igazi harci terület a kéményseprő és a gépész szakma között, de ennek az oldalnak nem célja ebben állást foglalni.
A GMBSZ szabályai egyértelmüek, ezen kívül a tervezők tehetnek legtöbbet, ha a tervekben egyértelműen rögzitik a szerelés, vizsgálat, átvétel módját!


C43

Gyüjtőkémény. A készülék a bekötésnél ér véget, az elvezetőt, méretezni kell, erősen kéményseprö kompetencia.


C53

Elválasztott rendszer. A készülék a a pöttyökig tart. Oldalsó égéstermék elvezetés esetén figyelembe kell venni a szabályokat.


C93

Frisslevegő beszívás egy meglévő kéményből, az égéstermék elvezetés az utólagosan elhelyezett távtartókkal központosított betétcsővel.
A cső lehet merev, vagy flexibilis. Nagyon gyakori megoldás. A talpas könyök korrekt elhelyezése és a kürtőfedél kialakítása a kritikus pont.
Amennyiben több kivezetés, van egy kéménytestben, szükség lehet oldalsó levegő beszívó nyilásra, vagy és hőálló kivezetésre az utolsó szakaszon.
Elvileg a kéményseprő bizonylatolja a megmaradó kémény friss levegő beszivásra alkalmasságát, gyakorlatilag az egész rendszert vizsgálják.


Honnan lehet tudni egy gázkészülék milyen elvezetésre használható?

Meg lehet keresni a dokumentumaiban, vagy ha szabályos a készülék adattáblája, akkor sok más adattal együtt ez is rajta van.